Egy kis kultúrtörténet

Érdekességek a kürtőskalácsról

Honnan ered a kürtőskalács, és honnan a neve? Vannak-e kürtőskalács-rekorderek? Mikor született az első recept? Cikkünkből sok érdekességet megtudhatsz!

A KÜRTŐSKALÁCS EREDETE ÉS ROKONSÁGA

A magyar kürtőskalács a német Baumkuchen, az ónémet Ayrkuchen vagy Spiesskuchen, az osztrák Prügeltorte, a szász Baumstriezel, a svéd spettekaka, a szlovák trdelnik, a cseh trdlo, a litván–lengyel–francia ragoulis/šakotis/sękacz/gâteau-à-la-broche rokonai. A 15-16. századból való források azt bizonyítják, hogy e sütemény őshazája a német gasztronómia, innen került át a magyar és cseh nyelv területekre.

A SÜTEMÉNY NEVÉNEK EREDETE

A kürtőskalács neve a kürtő szóból eredeztethető. Szabó T. Attila kolozsvári tudós nyelvész ezt a következőkkel támasztotta alá: „...mikor a hengerről leveszik, az egész sütemény egy darabban egy körülbelül 25-30 cm hosszú kürtő, illetőleg cső alakú kalácsfélét képez. Ezért is írjuk helyesen a következőképpen: kürtőskalács”.

AZ ELSŐ FENNMARADT RECEPT

Jelen tudásunk szerint a sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű, erdélyi szakácskönyvében bukkan fel.

A SÜTEMÉNY ELTERJEDÉSE

A 18. század végén a sütemény nemcsak Erdélyben, hanem különböző megnevezések alatt már az egész magyar nyelvterületen elterjedt. Belső-magyarországi megnevezései (dorongos fánk, dorongfánk, botra tekercs) a német Baumkuchen tükörfordításai. A dorongfán sütött kalács első írott említése egy 1789-ben keletkezett vígjáték szövegében fordult elő, szerzője Komáromban született.

A LEGHOSSZABB KÜRTŐSKALÁCS

Sokáig a Lehel Kürtősház tartotta a legnagyobb kürtőskalács rekordját (5.37 m), melyet Székelyudvarhelyen 2007-ben jegyeztek fel. Azóta a rekord már egy 16.7 m hosszú kürtőskalács, melyet az Oroszfalvi Falunapokon készítettek Erdélyben. A különleges szerkezet forgatásához elég volt két ember is, ám a rekorder desszerthez 30 kg lisztre volt szükség.

REKORD: A LEGTÖBB, EGYSZERRE SÜTÖTT KÜRTŐSKALÁCS

A 2. Kürtőskalács Fesztiválon jegyezték be a kürtőskalács egyszerre sütés tömegszerűségi rekordját – ekkor 125 fő, 65 csapatban, 248 kürtőskalácsot sütött egyszerre.

UNIÓS BEJEGYZÉS

A ma érvényben lévő, hivatalos álláspont szerint nem nevezhető kürtőskalácsnak az az étel, amelynek borítása vagy tésztája sós, ezenkívül húst vagy sajtot tartalmaz. A kürtőskalács évszázados hagyományának megvédéséért, hagyományos különleges termékként történő uniós bejegyzése jelenleg is folyamatban van.

VITÉZ KÜRTŐS GYÖKEREK

A Vitéz Kürtős nagymamija, Simó Irma már a ’60-as években sütött az erdélyi Székelylengyelfalván kürtőskalácsot lakodalmak vagy egyházi ünnepek alkalmából. Vállalkozásunk az ő receptjét alapul véve, az általa felhalmozott, hatalmas tudás örököseként gondoskodik arról, hogy a kürtőskalács hagyománya a 21. században is tovább éljen.