Hogy miért is csaptunk bele ebbe az "időutazásba"?
„20 év sok idő, megannyi emlék, botladozás és fejlődés, szívvel-lélekkel folytatott munka, de egy biztos, ünnepi év ez a Vitéz Kürtős életében. Jó érzés visszarepülni egy kicsit a múltba, ugyanis amikor először szembejött velem a hagyományos kürtőskalács készítés és majd később, mint üzletág gondolata, még egyetemista voltam. A tulajdonostársam, Gáspár szülei akkor már fesztiválokon, rendezvényeken árulták a klasszikus, faszénparázson sült kürtőskalács portékáikat a 2000-ben alapított Lehel Kürtősházzal, és hamarosan minket is elcsábított ez az ínycsiklandozó „tészta ”(nálunk minden sütemény tészta) és magával ragadott ez az életérzés, ami a kürtőskalács készítéssel jár. Irma néni és Gazsi bácsi vállalkozását továbbfejlesztve született meg 2003-ban a Vitéz Kürtős, ami a hagyományokat megőrizve, innovatív megoldásokkal tarkítva egyre szélesebb körben, büszkén mondhatjuk, hogy már világszerte ismertetjük az édesszájúakkal az igazi kürtőskalácsot” – mesél András Tünde, a Vitéz Kürtős társalapítója.
Egy kis kortörténet:
A kürtőskalács Székelyföld nemzeti süteménye, jellegzetes erdélyi specialitás, amelyet régen különböző ünnepek alkalmával, a vendégek fogadásakor készítettek. Ma már minden nap ünnepnap, ugyanis bármikor fogyaszthatjuk a „dorongfánkot”. De miért is nevezik így?
A kürtőskalács eredetéről több monda is járja a világot - melyek helyszíneit körbe is jártuk az utunk során.
„Az egyik legismertebb hiedelem a tatárjáráshoz köthető, ugyanis amikor betörtek Székelyföldre a tatár seregek, sokan a hegyekbe menekültek, mások a környékbeli - a Rez, a Budavár és a máréfalvi barlangokba húzták meg magukat. A tatárok a legjobb fegyvernek a székelyek kiéheztetését tartották, azonban azzal nem számoltak, hogy a székely leleményes nép. Egy asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte és kalácsokat sütött belőle, majd dorongra húzta azokat, (innen a dorongfánk elnevezés) felmutatva a tatároknak, hogy míg ők kint éheznek, a székelyek milyen vígan lakomáznak bent. A tatárok nem bírták tovább az éhezést és bosszúsan ott hagyták a székelyeket” – osztja meg az egyik legelterjedtebb kürtőskalács mondát Bálint Gáspár, a Vitéz Kürtős fő alapítója - melyet leginkább az Orbán Balázs Székelyföld leírása című művéből ismer - aminek azért is van jelentősége, hisz Orbán Balázs és Bálint Gáspár szülőfaluja ugyanaz - Székelylengyelfalva - szokta is mondani Gáspár, hogy Orbán Balázs - a legnagyobb székely - a szomszédja volt - igaz 100 év eltéréssel .
Lássuk menetrend szerint:
Székelyföldi barangolásunk során a helyi idegenvezetőnk kürtőskalács anekdotáinak hallgatása közben közelebbről is megismerkedtünk néhány történelmi helyszínnel, mint pl. az UNESCO világörökség listáján szereplő segesvári középkori várral - itt volt az első vásár, ahol Tünde és Gáspár még a nagymamával együtt sütötték életük első kürtőskalácsát. Segesvár után a fehéregyházi Petőfi emlékhelyet látogattuk meg, majd Székelykeresztúron a Gyárfás kúria udvarán pihentünk meg, ahol Petőfi körtefáját is megcsodálhattuk, mialatt felelevenítettük, hány Vitéz Kürtős munkatársunk volt és van Székelykeresztúrról - ahol nagyon ízesen őzve beszélnek. Van is egy érdekes szólás: "Mögyök a högyön, hogy hamarabb lögyön, hogy a mödve mög ne ögyön".
Végül megérkeztünk Orbán Balázs szülőfalujába, Székelylengyelfalvára, ahol Gáspár szüleinek vendégei voltunk két napig!
Második napunk első úti célja Farkaslaka volt, ahol betekintést nyerhettünk a szénégetés művészetébe, amely azért is érdekes, mert a Vitéz Kürtős kürtőskalácsai is ezen a magas minőségű bükkfaszénen sülnek. Itt érdemes megtekinteni Tamási Áron síremlékét.
Utunk következő állomása Székelyudvarhelyen a Mini Erdély Park volt, ahol Erdély összes nevezetessége helyet kapott makett formájában. Itt megéri megtekinteni az Orbán Balázs Látogatóközpontot – ahol a legnagyobb székely életébe nyerhetünk bepillantást. Ez azért is volt érdekes számunkra, hisz 1868-ban a fent említett mondát a kürtőskalácsról ő jegyezte le a már említett Székelyföld leírása első kötetének, 69. oldalán.
És nem fejeződhet be erdélyi túra anélkül, hogy ne hódítottuk volna meg a székelyek szent hegyét, a Madarasi Hargitát, amely hegy lábánál Tünde született - Szentegyháza - a legmagasabban fekvő magyar település.
A két napos út során végig ettük a székely konyha remekeit:
A székely ételek, italok egyszerűen magukért beszélnek (ez volt az egyöntetű vélemény a jelenlévőktől): a böff, amit francia salátaként ismerhetünk, a napindító juhtúrós puliszka, amelyet leöblíthetünk egy kis borvízzel, a házi sajtok, kolbászok, a miccs, a helyi töltelékes káposzta – amit most a kedvünkért halas töltelékkel is elkészítettek, az ízletes bográcsgulyás, a vinetta, a zakuszka, az áfonya likőr vagy éppen a köményes pálinka. És természetesen a megunhatatlan erdélyi-magyar kürtőskalács…
A titkokról pedig Gáspár szülei is meséltek:
Az igazi kürtőskalács szívvel-lélekkel készül. Na meg egy nagy adag szeretettel” – kezdi Irma néni, a csapat anyukája, aki a kürtőskalács készítést az ő édesanyjától Simó Irma nénitől tanulta, akinek a szlogenjét mai napig használják a Vitéz Kürtős dolgozók: „Itt a finom kürtőskalács, friss, meleg ropog, ha elfogy még hozok”.
„A hagyományos kürtőskalács tésztája csak 8 összetevőből áll: liszt, cukor, élesztő, tej, vaj, vanília, só és a citromhéja (tojás is jár bele, de elhagyható). A tésztát megdagasztjuk, megvárjuk, hogy megkeljen, kisodorjuk, feltekerjük a fára, olajjal lekenjük majd bő cukorba forgatjuk. Sütés közben a cukor karamellizálódik, körbefolyik a tésztán és a máz roppan a kalácson. A kürtőskalács nem azért kürtőskalács, mert lyukas a közepe, hanem azért, mert a tésztája belül foszlós és puha, kívül pedig a cukormáz roppan rajta” – avat be mindenkit a kürtőskalács sütés hagyományaiba Bálint Irma, Gáspár édesanyja.
Köszönjük a study tour szervezését a Just Creative csapatának, a fotókat Vass Adrinak (Rókaland Vlog) és a Pesti Kaland szerzőjének, az idegenvezetést pedig Szilágyi Istvánnak és természetesen a vendéglátást a Bálint családnak, Lehel Kürtősház tulajdonosainak.
